A háztartások felmérésének elemzésekor a 2010–2012 közötti adatokat vizsgálták, míg a vállalkozások esetében a 2011–2012. évi adatok at vették figyelembe. Tekintettel arra, hogy a lakossági IKT-használat esetében a változások lassabb üteműek, mint az üzleti szektorban, így az elemzés az elmúlt két év fejlődését állítja középpontba.

A háztartások internet-ellátottsága bár EU átlag alatti, a középmezőnyben vagyunk, és az utolsó két évben az átlagtól történő lemaradásunk folyamatosan csökken. Az analóg telefonvonalon és a keskenysávú monilinterneten folytatott kommunikáció minimálisra csökkent, míg a szélessávú internethasználat egyértelműen fejlődött, még az xDSL típusú előfizetések aránya is jelentős mértékben esett vissza.

A lakosság internethasználata csupán 3%-kal marad el az EU-s átlagtól. A korcsoport szerinti kimutatás alapján pedig megállapítható, hogy a legdinamikusabban az idősebb korosztály internethasználata fejlődött az utóbbi két évben.

A vállalkozások számítógép- és internethasználata bár csak 6%-kal van az EU átlaga alatt, csupán két tagállam van, amely hazánknál rosszabbul áll, így gyakorlatilag a mezőny végén kullogunk. Az internetes kapcsolat típusa szerinti grafikonon jól látható, hogy az 50 fő alatti vállalkozásokban jellemzően még mindig az xDSL kapcsolatot részesítik előnyben, és a mobilinternet használata ehhez képest elenyésző.

A vállalkozások honlaphasználata folyamatosan növekszik, a felmérés szerint ez leginkább a közép-dunántúli régióra jellemző.

A vállalkozáson belüli folyamatok átláthatóságát segítő automatizált információcserét a 250 fő feletti vállalkozások közel kétharmada vett igénybe. A vállalkozáson belüli automatikus adatcserét igénybe vevő vállalkozások legnagyobb arányban Budapesten és Pest megyében találhatóak, a megyék lemaradása nem jelentős.

A mobilinternet-használatot korlátozó tényezők közül a magyarországi vállalkozások legnagyobb mértékben azt jelölték meg, hogy nincs szükségük mobilinternetre, de a lefedettség hiánya is jelentős korlátozó tényezőként szerepel.

Az internet igénybe vétele közigazgatási célból többnyire az információszerzésre terjed ki, már 40% alatti csak azok száma, akik űrlapok beszerzését is igénybe veszik, és bár két év alatt 3%-kal többen vannak, még mindig csupán 29% az, aki elektronikusan is küldi be az adatokat.
A vállalkozások esetében ez alig változott az elmúlt években, kizárólag az internet banking az, ami kiemelkedő mértékű fejlődést mutat.

Az internetes vásárlás tekintetében érdekes mutató, hogy míg a lakosság csupán 25%-a él a lehetőséggel, és ezzel a mutatóval a 19. helyen állunk (az EU átlag 45%), addig a vállalkozások elektronikus kereskedelemből befolyt jövedelme átlagosan 19%, ami viszont az 5. helyet jelenti számunkra, hajszállal megelőzve az Egyesült Kitályságot (az EU átlag 15%).

A grafikonok itt tekinthetőek meg:

Forrás: KSH