Mostanában (is) sokat hallani arról, hogy az USA lehallgat, a nagy szolgáltatók átadják az adatainkat a nemzetbiztonságnak és a hírszerzésnek.
Ki van ezen meglepődve?

Az úgynevezett szkeptikusok mindig is mondták, hogy nem jó az, ha meggondolatlanul feltöltjük ide-oda az adatainkat, képeinket, mert azok előbb utóbb olyan helyen kötnek ki, ahol nem kéne.

És ez már akkor elhangzott, amikor még nem volt wikileaks, nem volt Snowden, és nem tombolt a botrány az úgynevezett Prism körül.

Érvek és ellenérvek

Az ellentábor az alábbiakat hangoztatta:

Mi érdeke másoknak ahhoz, hogy megkapja a számára (szerintünk) érdektelen adatainkat?I
Nem a minőség, hanem a mennyiség a lényeg. Az információ hatalom, és minél több van belőle valakinél, annál könnyebben él vele vissza, és másokat evvel kiszolgáltatottá tehet. Igen, avval is, ha hozzájut a Béla fényképéhez, ami a Francia Riviérán készült tavaly nyáron, amikor a parton a homokban egy felfújható cápával birkózott, és félig lecsúszott a piros fürdőgatyája.

Egy nagy szolgáltató, mint a Google, Microsoft vagy az Apple nem engedheti meg magának, hogy lepaktáljon különböző szervezetekkel, és kiadja az ügyfeleit.
Pont fordított a helyzet. A kormányhivatalok nem a Gézához, mint kisemberhez mennek, hogy adja oda a 25-30 partnerének az adatait, hanem a nagyokhoz, ahol az ügyfélszám több milliós. Miért? Egyrészt többmilliós az ügyfélszám, emiatt egy csapásra sok adathoz jutnak a szervezetek. Másrészt a nagy szolgáltatókban jobban bíznak az emberek, és sokkal több érzékeny/felhasználható információ van a birtokukban.
Egy példa: Ödön jó srác, ügyesen üzletel, ad/vesz/cserél. Ki adna neki fél milliót, hogy forgassa meg, és adjon rá jó kamatot? Senki. Egy bank kifejezetten rossz kamatot ad, mégis bátran átadjuk a pénzünket neki.

A Facebookon is beállítható, hogy ki férhet hozzá az adatokhoz/képekhez.
A Facebook maga mindenhez hozzáfér! Ha törlik a profilt, akkor is megmarad minden adat. Ha valaki lájkolt egy bejegyzést, vagy képet, az már mindig elérhető marad a számára, és azon ismerősei számára, akiknek ő megengedi - és ez utólag visszavonhatatlan.

És senki se ringassa magát abban a tévhitben, hogy ez csak az USA-ban van így! Ez mindenhol így van, csak épp náluk derült ki! Vajon mi lehet az oka annak, hogy bár a szerencsétlen Snowden gyerek elmenekült az USA-ból, de egyik ország sem ad neki menedékjogot? Még leszállni sem engedték azt a repülőt, amelyről úgy hitték, hogy a fedélzetén van.

Mert mindenki, mindenhol megfigyel, adatokat gyűjt, információkkal üzletel.

Mit lehet tenni?

Semmit. Az a legjobb, ha az ember nem tesz semmit.

Azaz:
Nem használ Facebookot, Google+-t, IWIW-et, és semmilyen profil tárolásra/keresésre alkalmas közösségi oldalt.
Nem használ ingyenes szolgáltatásokat (webmail fiókok pl.), mert ami ingyen van, mindig az kerül a legtöbbe.
Kerüli azokat az informatikai termékeket, amelyeket nagy gyártók adnak.

És itt álljunk meg egy pillanatra, mert ezt ugye nem lehet. A legtöbb okostelefonon iOS, Android, Windows vagy Blackberry van. Hogyan ne használjuk ezeket? Hiszen ezeket használnunk kell!
Igen, de használhatjuk okosan is. Egy példa:

Van okostelefonom, Androidos. Ahhoz, hogy megfelelően használhassam, kell egy Google fiók. Ezt azonban semmire nem használom. Nincsenek ebben a leveleim, nincsenek benne a partnereim névjegyei, nincs benne a naptáram, nem töltök fel a Picasa-ra képeket, semmilyen adatot nem tárolok ott.

Minden adatom a saját szerveremen van, a névjegyek, a naptárak, a levelek, a képek/adatok, minden. És itt el is érkeztünk egy újabb kérdéshez...

Mi a nyílt forráskód előnye?

Több is van, de most vizsgáljuk biztonságtechnikai szempontból.

Egy nyílt forráskódú rendszer nem fog a hátunk mögött, a tudtunk nélkül információkat szivárogtatni. Mivel a forráskódja nyílt, sok-sok hozzáértő észrevenné, és kiszúrná ezeket, mint ahogyan a sérülékenységek kapcsán ezt meg is teszik.

Mi a helyzet ebben a tekintetben a Microsoft-tal? Az Apple-lel? Hát a Dropbox?

Értem én, hogy nagy szolgáltatók, és nem tehetnék meg... De megteszik.

És sokkal megynugtatóbb úgy élni, hogy mindennek tudatában van az ember, és ennek megfelelően ésszerűen cselekedik, mint sem homokba dugott fejjel létezve, és majd jól meglepődve azon, hogy átvertek...