Egyáltalán: van, aki szereti?
Nem hiszem. A spamekkel azonban nem csak az a baj, hogy bosszantanak, ennél sokkal többről van szó.

Vírusok

A spamek sok esetben olyan kódot tartalmaznak, amelyek valamilyen biztonsági hibát megkerülve próbálnak a levelező programunkon keresztül a számítógépünkre telepedni a tudtunk nélkül, és a háttérben működni - ez alatt a mi számítógépünk spambot-tá válhat, azaz a címlistánkat felhasználva a bejutott féreg a mi gépünkről továbbküldi a kéretlen reklámot és saját magát is az ismerőseinknek, így exponenciálisan növelve a spamek számát a világhálón.

Lankadó figyelem

Ha egy email fiókban sok a spam, két dolog történik:

  1. A felhasználó törli őket.
    Ekkor akár véletlenül is törölhet olyan üzeneteket, amelyek fontosak a számára.
  2. A felhasználó nem olvassa el őket.
    Könnyen megeshet, hogy többezer olvasatlan levél között meg-meg bújik egy-két olvasatlan levél, ami nem spam. A felhasználó talán soha nem fogja ezeket észre venni.

Mit tehetünk a spamek ellen?

Védekezünk.
Ennek több módja is van, elmondom, hogy én hogyan teszem:

  1. Szürkelista (greylisting)
    Egy adott felhasználótól az első levél a címemre mindig visszautasításra kerül, de csak ideiglenesen, és szinte észrevétlenül. Ennek következménye, hogy egy adott feladótól a legelső levél kb. fél órás késéssel érkezik csak meg.
    Hatása a spamekre: a spamek 20-25%-a soha nem fog megérkezni, a spambotok ugyanis nem küldik újra az ideiglenesen feltartóztatott leveleket.
  2. RBL listák
    Ha egy adott szervezet levelező rendszere nemzetközi feketelistára kerül spamek küldése miatt, az onnan érkező leveleket letiltjuk. Ennek az a következménye, hogy valaki nem tud nekünk levelet küldeni, az úgymond visszapattan. Tudnunk kell, hogy néhány nagy szervezet címei állandó fekete listán vannak (UPC mail, Google mail, Freemail), amiért ezt a lehetőséget némi engedménnyel (pl. fehérlistás kivételkezelés) kell használnunk.
    Hatása a spamekre: a spamek akár 99%-a kiszűrhető.
  3. Tartalomszűrés
    A leveleket azok tartalma alapján vizsgáljuk, és bizonyos szóminták szerint, illetőleg a levelezési szabványok pontos betartása alapján düntjük el, hogy spam-e, vagy sem. Ha igen, akkor karanténozzuk, ha nem, akkor továbbíjuk a címzettnek.
    Ennek következménye, hogy néhány hírlevél áldozatul fog esni a tartalomszűrő gondos tevékenységének, ám a tartalomszűrő tanítható, és ez a probléma egy idő múlva szépen beáll. A nagyobb baj az, hogy az erőforrásigény magas, leterheli a számítógép CPU és memória forrásait.
    Hatása a spamekre: mérsékelten hatékony, mindenképpen az előző két módszerrel együtt alkalmazzuk, így elkerülhető, hogy a karanténba ezresével kerüljenek levelek.

Ennyi tényleg elég?

Igen. Az én személyes levélforgalmam kb. napi 150-200 levél - csak azok, amelyek valóban kívánatosak. A postafiókomig hetente kb. 1-2 spam jut csak el, a karanténba nagyjából heti 5-6 kerül, ezek is nagyrészt olyanok, amik valóban spamek. Havonta maximum 1-2 alkalommal kell a karanténból kimenteni olyan levelet, ami véletlenül akadt fenn a szűrőn.