2-sIgaz, hogy a SOGo megoldása már tavaly év végén ígérte azt, amit más termék nem - bármely levelező rendszerrel kompatibilis csoportmunka támogatás -, de azóta a termék kiforrottabbá vált, és folyamatosan fejlődik.

Hogyan is alakult ez az egész, és állt össze egyetlen komplex megoldássá?

Még a tavalyi év végén volt, amikor először a SOGo-val találkoztam. Mivel Linuxot használok, és a vállalati Exchange szerveren lévő naptáramat is szerettem volna használni, így a DavMail alkalmazással CalDAV és CardDAV protokollokon tudtam elérni a naptárat és a címtárat. Ez utóbbihoz a SOGo Connectort kellett használnom, melynek letöltésekor megnézegettem, hogy mikkel is foglalkozik az adott szoftvergyártó.

Ekkor figyeltem fel arra, hogy a letölthető dokumentációik között megtalálható annak a leírása, hogy hogyan váltható ki szinte teljes egészében nyílt forráskódú szoftverekkel egy vállalati csoportmunka környezet - melyre az esetek 99,9%-ában Exchange szervert használnak.

Az idei év eleje a szoftvertermékkel való ismerkedéssel és a különféle telepítési- és beállítási módok kikísérletezésével telt. Nyílt forráskódú szoftverről lévén szó, nagyon nagy mozgásteret ad abban a tekintetben, hogy a rendszer többi komponense mi lehet.

Szabadon dönthetünk például arról, hogy milyen adatbázis legyen a SOGo mögött, mi legyen a levélküldő kiszolgáló, milyen legyen a levélfogadó/tároló megoldás, milyen címtárat használjunk a felhasználók kezelésére, sőt, ezeken felül még opcionális komponenseket is választhatunk.

Sok összetevőt kipróbáltam külön-külön és egymással is, számos telepítési módot és beállítást teszteltem, és kialakult egy olyan szolgáltatáscsomag, ami megfelelt egy átlagos kisvállalati Exchange környezetnek, holott az alkotóelemek kivétel nélkül nyílt forráskódú, GPL licencelésű termékek voltak:

  1. MySQL adatbázis
  2. Apache webszerver
  3. Postfix levélküldő
  4. Dovecot levéltároló (Quota és Sieve kiegészítőkkel)
  5. Samba 4 LDAP - Windows 2003 kompatibilis AD
  6. Openchange MAPI - Outlook kompatibilitási réteg
  7. SogoSync, majd később PHP-Push ActiveSync kompatibilitási réteg

Operációs rendszernek az Ubuntu hosszú ideig támogatott szerverét (12.04 LTS) választottam.

Lehet vitatkozni egyes alkotóelemek létjogosultságán, vannak érvek pro és kontra, ám a fő szempont számomra az alapösszetevőkkel, de főleg a későbbiekben tervezett további komponensekkel való együttműködés és kompatibilitás volt.

Szinte mindenhol az OpenLDAP szerepelt mint javasolt címtár, ám a Samba 4 is tartalmaz egyet, amit a SOGo akkor még nem támogatott kellő képpen. Nem volt lehetőség pl. arra, hogy a SOGo webmail felületén a felhasználó módosítsa a saját jelszavát csak akkor, ha OpenLDAP volt a backend.
Kezdetben erre egy saját készítésű Perl script szolgált, ám a 2.1-es SOGo verziótól erre már nincs szükség, mivel a gyártó kompatibilissé tette a Samba 4 LDAP-jával a terméket.

Nagyjából április végére állt össze úgy a kép, hogy tesztelni tudtam a komplex környezetet.
Később komoly erőfeszítéseket sikerült tennem annak érdekében is, hogy a SOGo által forgalmazott egyéb összetevőkbe - pl. a Thunderbird levelezőklienshez adott SOGo Connector is SOGo Integrator kiegészítőkbe - a magyar nyelv is bekerüljön.

Robbant a bomba

Régebben is a szkeptikusok közé tartoztam, nem szívesen tartottam a privát adataimat publikus helyeken, nem szerettem a mások által preferált ingyenes levelező szolgáltatásokat, közösségi fiókom ugyan volt régebben, de ahogy kezdett az emberek mindennapjainak meghatározójává válni, töröltem.

Május végén, június elején beigazolódott mindaz, amitől mindig is ódzkodtam: ha van adatunk, ami ellopható, azt el is lopják. Elsősorban onnan, ahol nem csak a miénk van, hanem rajtunk kívül még sok ezer/millió felhasználóé, hiszen a személyes adat úgy ér valamit, ha sok van belőle.
Hiszen a céllövöldében sem oda lövünk, ahol közel s távol csak egy pálcika látszik, hanem oda, ahol sűrű a mezőny, mert tuti a találat.

Az Edward Snowden által megszellőztetett első hírek, amelyek a Prism létét és működését írták le, majd azok a reakciók, amiket mindez kiváltott, nyilvánvalóvá tették számomra azt, hogy amitől eddig tartottam, és a mások által paranoidnak, a magam részéről viszont egészséges túlélési ösztönnek vélt elővigyázatosságom bizony valós veszélyeken alapul.

A Snowden ügyről éves összefoglalót és további rémhíreket külön cikkbe tervezem, így ennek a részleteibe most nem mennék bele jobban.

A lényeg, hogy ezek az események befolyásolták a csoportmunka megoldásom jelenét és jövőjét is. A levelezés, naptár és címtár használaton felül valós igény a fájltárolás. Nem egy szolgáltatás van, ami ugyanezt nyújtja, elég csak a nagyokat említeni - Microsoft, Google, Apple, Dropbox.

Ám mindegyikkel az a baj, hogy olyan helyen van, ahová mások is bejuthatnak, és olyan temérdek adat van ott még a sajátunkon kívül, hogy érdemes is oda benézni.

Ugyanígy problémás a kommunikáció. Nyilvános csatornákon keresztül - Skype, Google, Yahoo, stb. - lehet beszélgetni, csak épp ugyanaz vele a baj, mint az összes többi globális szolgáltatással: ki van téve a megfigyelők általi behatolásnak.

Úgy gondoltam, hogy ezek alapján úgy kell átalakítanom a csoportmunka rendszeremet, hogy ezen problémákra is tudjak biztonságosabb megoldást adni.

Új komponensek

ownCloud

Ekkor került az alkotóelemek közé egy újabb szolgáltatás, a központi fájltárolásra és szinkronizálásra szakosodott ownCloud, amely szintén GPL alapú termék, MySQL és Active Directory backenddel használható, így tökéletesen illeszkedik abba a környezetbe, amit összeraktam.

owncloud priv full n

Számtalan, mások által is nyújtott szolgáltatása mellett nem elhanyagolható, hogy a támogatottsága széles körű - bármely operációs rendszerrel használható, és a legtöbb mobil termékkel kompatibilis.

Nagy szívfájdalmam, hogy BlackBerry alá csak WebDAV kliens van, de talán lesz létjogosultsága annak, hogy a gyártó erre is fejleszt egyet.

Azóta persze az ownCloud kiadta a 6-os verziójú kiszolgálót, amiben jelentek meg újabb funkciók, melyek nagyban támogatják a csoportmunkát, így már sokkal többre képes, amint amire az elején számítottam, és újabb komponenssel bővült az a szolgáltatáshalmaz, amely eddig is magasan a többi nagy szolgáltató fölé emelte a terméket.

OpenFire

A Jabber (XMPP) egy nyílt szabványú kommunikációs protokoll - hasonlóan a Skype és társaihoz, csak mivel nyílt szabvány, így van rá számtalan olyan szervertermék, amely a saját környezetünkben telepíthető és használható.

Fontos tudni, hogy ezek sokszínűsége nagyban meghatározza azt, hogy mennyire illeszthető a rendszerbe - milyen biztonsági beállításokkal rendelkezik, lehet-e titkosítani az adatforgalmat, milyen felhasználókezelést támogat, milyen adatbázis illeszthető mögé, stb.

of

Az OpenFire bizonyult a létező megvalósítások közül a legjobbnak a fanti kívánalmak alapján, ezért ezt választottam.

És bár támogatja a hang/kép átvitelt is, nagyon kevés olyan megbízhatóan működő kliens van, amellyel ez használható és kihasználható.

A Jitsi kliensei ezen a téren a legjobbak, és ha minden igaz, az OpenFire 3.9-es változatának megjelenésével lesznek evvel kapcsolatban is új változások, sajnos mobil alkalmazások területén a felhozatal egyenlőre a szöveges átvitelre korlátozódik, így ezen a téren még várhatóak változások.

Vállalati igények

CRM

vtVállalati környezetben használnak olyan megoldásokat, amelyek könnyítik a kereskedők, kapcsolattartók munkáját abban, hogy ügyfeleiket jobban struktúrálják, kezeljék.

Ezek a CRM rendszerek, amiket pont azoknak az embereknek találtak ki, akik nagy számú ügyféllel tartanak kapcsolatot, és ügyfeleiket különböző szempontok alapján rendszerezik, ezek alapján folyamatosan más és más kimutatásokat készítenek.

Úgy gondoltam, szükséges lehet egy olyan összetevő a rendszerbe, amely az eddig említett szempontok alapján a környezetbe illeszthető, és emellett még esetleg a levelező klienshez vagy mobil operációs rendszerekhez is rendelkezik olyan kiegészítővel, amellyel a CRM-mel végzett munka hatékonysága növelhető.

Így került a képbe a vTiger CRM, amelynek hamarosan (idén már biztosan nem) kikerül a legfrissebb nyílt forrású változata.

Projektek kezelése

8-rmA projektmenedzsment szoftverek területén igen nagy a szórás. Van sok olyan alkalmazás, amely egy bizonyos területre koncentrál - pl. szoftverfejlesztés -, de vannak olyanok, amelyek más területekre is alkalmasak, vagy kiegészítőkkel alkalmassá tehetőek.

Ilyen pl. a Redmine, amely egyaránt hasznos eszköz a szotverfejlesztéshez, mint a különböző üzemeltetési feladatokhoz is, de más folyamatok vezérlésre és időkövetésre is kiváló eszköz, amely a fenti környezetbe tökéletesen illeszthető.

Sőt, igazából CRM modulja is van, de a vTiger - a pluginjeinek köszönhetően - ezen a területen erősebb vbersenyző.

Összegzés

Nyilvánvaló, hogy ezen termékek - más-más gyártó lévén más-más életciklussal bírnak, más a fejlesztők reakcióideje egy-egy felfedezett hiba kapcsán, és nehéz megjósolni azt, hogy egy beharangozott újabb fejlesztés mikor válik elérhetővé, mert az adott termék minősége, fejlesztése és hibáinak javítása nem rajtam múlik.

Ebben a tekintetben egy széles támogatottságú, nagy gyártónak egy-egy terméke vagy szolgáltatása többet nyújthat.

Ellenben jelenleg nincs a piacon - külföldön sem - olyan megoldás, ami a fenti rendszert egyben nyújthatja a végfelhasználónak, így vállalati környezetben is más-más termékek beszerzésére és működtetésére kell hagyatkozni, amelyek nagyon sok esetben nem építhetőek egymásra, vagy olyan további komponenseket kell a rendszerbe illeszteni, ami növeli a költségeket nem csak rövid, hanem hosszú távon is.

Mindezek alapján úgy gondolom - és ezt elégedett ügyfelek is megerősítik -, hogy a rendszer megbízható, kényelmesen használható, testre szabható, és nem igényel magas üzemeletetési költségeket még akkor sem, ha nem saját infrastruktúrán működtetjük. Továbbá a drága, mindenféle hangzatos jelzőkkel ellátott (professzionális, enterprise, stb.) rendszereknek is vannak gyenge pontjaik, és sokszor olyan plusz szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a gyakorlatban százból ha két ügyfél kihasznál - mégis mindenki ugyanúgy fizet értük.

Ezeket a szempontokat is mérlegelni kell, amikor döntünk arról, hogy mit szeretnénk használni, vagy mire akarunk váltani.