Sokszor felmerül a kérdés: vajon mikor jön el az az idő, amikor a Windows lecserélhető Linuxra?

Ez az idő már régen eljött. A cseréhez nem kell sok:

• Elhatározás
• Megfelelően kiválasztott Linux disztribúció
• Némi telepítési segítség
• Türelem

Mikor lehet, és mikor nem?

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor a váltás nem lehetséges. Ha olyan szoftvereket használunk, amelyek csak Windows alatt működnek, és nincs megfelelő alternatíva a nyílt forráskódú rendszerekhez, akkor az adott szoftvert nem fogjuk tudni használni Linux alatt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor a Windows a jobb, ugyanis vannak olyan szoftverek, amik más rendszereken használhatóak, Windows alatt pedig nem - azaz: minden rendszernek megvannak a sajátosságai.

Sokan azt gondolnák, hogy a játékok használata abszolút kizáró ok, de tévednek. Lehet, hogy most még az új játékok zöme Windows alá készül, de ez a tendencia hamarosan meg fog változni. Emellett természetesen nagyon sok játékgyártó Linux alá is elérhetővé tette a játékait.

Mint ahogyan azt egyre több példa bizonyítja, legfőképpen az irodai felhasználási területeken könnyű az átállás.

Melyik disztribúciót válasszam?

Azt, amelyikhez a legközelebb van a segítség.

Az átállás nem fog könnyen menni segítség nélkül, mint ahogyan biciklizni is nehezebb egyedül tanulni. Ha van olyan ismerős, aki Linux alatt dolgozik már jó ideje - azaz: egyáltalán nem használ Windowst -, akkor tőle kérjünk tanácsot, és olyan rendszert válasszunk, amelyben ő jártas, és tud/akar segíteni.

Az első néhány hétben biztosan sokat kell majd tőle kérdezni. Ezt követően nem árt, ha a segítségével néhány fórumra vagy levelező listára feliratkozunk. Sokkal gyorsabban kaphatunk ugyanis segítséget olyan közösségek aktív tagjaitól, akik ezen a váltáson már túl vannak.

Mikor a legkönnyebb a váltás?

Ha valaki még soha sem használt számítógépet, és a Linux az első, amivel életében találkozik, neki a legkönnyebb.

Ám, ha valaki már használt Windowst, annak sem nehéz, hiszen a menük, az alkalmazások elérése, a mappák- és fájlok használata, az ikonok vagy teljesen, vagy részben ugyanúgy használatosak, mint más rendszerek alatt. Inkább van eltérés az egyes programok használatában.

Ha pl. valaki a Microsoft Office 2003 vagy azelőtti szoftvereit használta, annak a LibreOffice vagy OpenOffice használata nem lesz új. Akik már csak a 2007 és utáni Office verziókat ismerik, nekik kicsit más lesz a kezelőfelület, de könnyebben megszokható.

Sok nyílt forráskódú program van, ami Windows alatt is kipróbálható, használható az említett Office alkalmazásokon kívül, hiszen mindenki találkozott már a Firefox böngészővel, a VLC médialejátszóval, a Thunderbird levelezővel Windows alatt is. De ugyanúgy elérhető a Gimp grafikus program, s Chrome böngészővel azonos, nyílt forráskódú Chromium is.

Ha valaki ezeket a programokat Windows alatt is használta, annak pofon egyszerű a váltás.

Érvek a váltás mellett

A legtöbb Linux rendszer pofon egyszerűen frissíthető újabbra - sőt, ha olyan rendszert használunk, amelynek szoftverkövetése hosszútávú, akkor a teljes frissítést elegendő csak két évente elvégeznünk anélkül, hogy a beállításaink és a programjaink elvesznének.

Természetesen a főverziók között kiadott biztonsági frissítéseket - csakúgy, mint Windows alatt - itt is ajánlott feltenni, mert bár vírusoktól és egyéb kártevőktől nem kell tartanunk, a rendszerünknek lehetnek sérülékenységei, hibái, amelyeket nem árt befoltozni.

Megszabadulunk a víruskereső programok erőforrásigényétől, így a rendszerünket gyorsabbnak, könnyebben kezelhetőnek érezzük majd. Nem kell programokat/rendszereket aktiválnunk, vagy trükközni azok kijátszásával, és félni az esetleges lebukástól, hiszen minden egyes program, ami a számítógépen van, jogtiszta.

Ha a számítógépünk teljesítménye kicsi, mert a hardver régi, a processzor több éves, és a memória is kevés, akkor sem kell aggódnunk, mert számtalan olyan Linux disztribúció van, ami az amúgy is alacsony teljesítményigényű rendszereknél is sokkal takarékosabb ezen a téren.

Nem túlzás azt mondani, hogy akár egy régi Pentium 3-as gép is használható otthoni munkaállomás tud lenni, ami alkalmas Internetezésre. Igaz, hogy ebben az esetben már a nagyobb sebességigényű Flash-es és multimédiás tartalmak egy részéről már le kellene mondanunk.