Kattintással nagyíthatóNem szívesen ártom bele magam olyan szolgáltatók és szevezetek dolgaiba, amelyek a virtualizáció létjogosultságát és a felhő szolgáltatásokat hirdetik, támogatják.

A figyelmes szemlélő feltehetné a kérdést, hogy akkor miért teszem meg mégis?

A válasz kicsit bonyolult. Először megnéztem a fenti ábrát (kattintással új ablakban, nagyban megtekinthető), ami még nem is lenne nagy baj.

Apró szépséghiba csupán, hogy a költségek részletezése hiányzik. Biztos vagyok benne, hogy a 30db munkaállomásra vetített 404ezer Forint nem légbőlkapott adat (ha már nem osztható 3-mal), mint ahogyan a többi sem, nem ártana valami magyarázat, hogy miből/hogyan számolták ki.

És természetesen, a virtuális oldal számításai is sántíthatnak - csak egy példa: ha ma valaki fájlszervert szeretne az idodába, akkor az esetek többségében terrabájtokban gondolkodik. Ha ugyanezt a felhőben akarja, akkor alábban az igényekből, és párszáz gigabájttal megelégszik, mert a tárterület az egyik legdrágább dolog, ami a felhőben kapható.
Ezek ismeretében roppant kíváncsi lennék, mekkora az a tárterület, amivel a felhőben lévő fájlszervert ezen az áron szolgáltatják, és ha valóban ilyen olcsó, mi az a műszaki tartalom, ami emögött áll.

A nyomtatásról meg egyáltalában szó sincs. Tudom, védjük a fákat, de nyomtatott iratok mindig vannak - pl. számlák, hogy ne menjünk messzire - meg az iratmegsemmisítőket is használni kell, ha már megvette őket a cég...

De - mint ahogyan azt mondtam, ez a kisebbik probléma.

A nagyobbik az, hogy ennek kapcsán megnéztem a cég weboldalát, és a fejlécben lévő menüben megpillantottam a csupa nagybetűs WEBMAIL feliratot (nem, nem a nagybetű a baj).
Arra gondoltam, megnézem, hogy milyen webmail motort használnak - erre általában kíváncsi vagyok. De nem tudtam meg.

A kattintás után kiderült ugyanis, hogy webmail titkosított csatornát (SSL) használ, ám az önaláírt tanúsítvánnyal van ellátva - erre azonnal figyelmeztet is minden jóérzésű böngésző. Ezt követően már nem voltam kíváncsi a továbbiakra.

Én szégyellem magam, hogy a 3. évezredben, annyi Internetes trükk és csalás ismeretében, pár hónappal a Prism botrány kirobbanása után még van olyan informatikával foglalkozó vállalkozás, ami ennyire nem törődik az ügyfeleinek a biztonságával.

Forrás: a Computerworld cikke kapcsán - ACE Telekom