Az Index ma ismét szakszerű és minőségi hírrel örvendeztette meg az olvasóit.
Szerintük a Egyesült Államok nemzetbiztonsága minden eddig ismert és használt titkosító algoritmust képes visszafejteni, feltörni.
Természetesen ennek hatására megbolydult a hazai IT világ, és jobbnál jobb összeesküvés-elméletek láttak napvilágot, pedig kis túlzással a hírportál mai cikkét akár HOAX-nak is minősíthetnénk.
Még szerencse, hogy néhány olvasó, aki értette is, hogy miről lehet szó, vette a fáradságot, és elolvasta a Guardian eredeti írását, amire az Index hivatkozott.
Mondani sem kell: nem teljesen arról van szó, hogy az USA nemzetvédelmi hivatala bármilyen szupertitkos algoritmusnak is lenne a birtokában...
A Guardian természetesen még mindig az Edward Snowdentől kapott temérdek információkból mazsolázik, és publikálja a felháborítóbbnál is felháborítóbb ténykedéseit az amerikai kormányhivataloknak.
A mai cikk nagy vonalakban arról szól, hogy az NSA számára nem okozott problémát a titkosított adatforgalom lehallgatása, és az abban folyó adatok megszerzése. Nos, ez az, amit az Index úgy értelmezett, hogy feltörték, mert akkora zsenik.
Nem.
A lényeg a következő: ha van egy páncélszekrény, amiben fontos iratok vannak, és azt valaki úgy szerzi meg, hogy nem okoz neki túl nagy gondot, az nem jelenti azt, hogy az illető széttörte, megfúrta, kirobbantotta, stb. a széfet. Ki lehet azt nyitni kulccsal is, vagy éppen a megfelelő biztonsági kód ismeretében.
Nyilván való, hogy az eredeti cikk is azt taglalja, hogy a nemzetbiztonság hackerei megszerezték az egyik fél számítógépe fölött az irányítást, és ellopták azokat a titkosító kulcsokat, jelszavakat, amelyekkez az adott adatokhoz immár sikerrel hozzáfértek.
Nem sokkal később néhány hazai hírportál reagált az Index cikkére, és megírták a Guardian cikkében lévő tényleges állításokat - úgy, ahogyan azt az Indexnek kellett volna...
Természetesen senki se gondolja azt, hogy a ma használatban lévő titkosító algoritmusok és eszközök bombabiztos védelmet nyújtanak, mert ez nem igaz.
Tudni kell, hogy minden jelszó és titkosító algoritmus igenis feltörhető. Az már más kérdés, hogy ahhoz, hogy garantált eredményt érjünk el a ma ismert legmagasabb biztonságú titkosítási algoritmusokkal kódolt adatok feltörésében, ahhoz a világ összes számítógépének a számítási teljesítményét összevonva is több, mint száz évre lenne szükség.
Természetes, hogy sokkal egyszerűbb - és kézenfekvőbb - a kommunikációnak azt az elemét feltörni, amit a legegyszerűbb.
Ez pedig maga az ember, aki nem vigyáz a saját személyes adataira, a jelszavait a szeretteivel vagy saját magával kapcsolatba lehet hozni, és ezen információk birtokában akár 15-20 perc alatt belépni a számítógépére.
És természetesen nem úgy, ahogyan a filmekben látjuk, és nem úgy, ahogy az Index mai cikke azt vizionálja.
Forrás: Index, The Guardian, IT café