Harmadik lecke: az IP szűrés

Tételezzük fel, hogy kommunikálni akarunk, és mi, elküldünk egy üzenetet egy IP címre és egy portra (azaz postaládába). A postás azonban visszahozza a levelet, és mondja, hogy sajnos, azon a címen az adott postaládába tilos üzenetet küldenem.

Ennél kicsivel bonyolultabban működik a dolog, de ahhoz, hogy a tűzfalak ezen típusú működését megértsük, elég ezt tudni.

Annak, hogy az adott címen lévő adott porttal nem engednek kommunikálni, több oka is lehet. Az is lehet, hogy az adott cím adott portja senkivel sem akar kommunikálni, de az is lehet, hogy mindenkivel akar, csak velem nem. Az is lehet, hogy más porttal tudok kommunikálni az adott címen, csak néhánnyal nem.

Tehát a lényeg azon van, hogy adott célállomással nem tudunk kapcsolatot létesíteni adott porton.

Könnyen beláthatjuk, hogy ezt a tűzfalat ki lehet ám cselezni.

Mivel mindkét címen egy-egy számítógép beszélget, meglehet, hogy mindkét számítógépet úgy állítjuk be, hogy bizonyos portokat megcserélünk, és így átverjük a tűzfalat. Nézzünk egy példát:

Két gép között akarunk egy bizonyos kommunikációt megvalósítani a 21-es porton keresztül, de a tűzfal beleszól, és nem engedi. A 80-as porton engedné, de azon más nyelven kéne beszélgetni.

Ha mindkét gép fölött van rendelkezési jogunk, meg tudjuk mondani a gépeknek, hogy az a nyelv, ami a 21-es és a 80-as portokhoz tartozik, cseréljen helyet. A tűzfalat nem tudjuk állítani, mert azt más kezeli, de nem is baj, hiszen kicseleztük, a 21-es porthoz tartozó nyelven beszélgetünk a 80-as porton, a tűzfalunk meg úgy tudja, hogy mindenki betartja a szabályokat.

Negyedik lecke: kommunikáció proxyn keresztül

A proxy egy érdekes megoldás. Képzeljünk el egy olyan postást az egymással beszélgető címek között, aki nem kézben viszi az üzeneteket, hanem fejben.

Azaz, ha üzenni akarok az X cím Y portjának, azt az üzenetet a proxynak kell, hogy elmondjam, ő meg elmegy az adott címre, és elmondja, amit hallott, majd megvárja a választ, és avval visszajön hozzám.

Tehát tulajdonképpen nem két fél beszélget, hanem három, és a harmadik résztvevő – a proxy – gyakorlatilag a teljes kommunikációval tisztában van.

Könnyen belátható, hogy az előző trükkel már nem tudjuk átverni a proxyt abban az esetben, ha a proxy tudja, hogy a 21-es nyelven kapott üzeneteket nem szabad kézbesítenie függetlenül attól, hogy az milyen portra érkezne.

Tehát a proxy-k azon felül, hogy az IP szűrésére is képesek, igazából a kommunikáció tartalmát is képesek kontrollálni, az alapján blokkolni egyes beszélgetéseket, illetve felgyorsítani is azokat. 

Ötödik lecke: felhasználási területek

• Tűzfal
  Egyértelmű, hogy egy olyan tűzfallal, ami proxy elven működik, sokkal jobban tudjuk felügyelni a forgalmat. Ha egy adott porton keresztül kommunikáció folyik, abban is biztosak lehetünk. Hogy az azon a nyelven történik, ami oda való.

• Webes gyorsítótár
  A mai, széles sávú internetkapcsolatoknak, és a sok-sok dinamikus weboldalnak köszönhetően ma már egyre ritkábban használjuk erre a célra a proxy-t, de érdemes megtudni, hogy hogyan is működött ez.
  A proxy nem csak közvetítette az információt, hanem el is raktározta. Így, amikor valaki más ugyanazt az információt kérte, a proxy nem ment el a célállomásra a válaszért, mert arra már neki volt kész válasza. Ma már nem használunk statikus weboldalakat, de régen, a modemes időkben, elég jól meg tudta gyorsítani a böngészést, amikor többen használták ugyanazt az internetkapcsolatot.

• Tartalomszűrés
  A működési elv egy speciális formája, amikor a proxy belehallgat az üzenetbe, értelmezi, és a kommunikáció tartalma alapján dönt.
  Pl. ha egy weboldalon szerepel egy bizonyos szó, a proxy képes az adott oldalt letiltani, így az a böngészőben nem jelenik meg.