Az ASCII elnevezés még a számítástechnika hőskorából ered, amikor a képernyőn még karakterek voltak. A karakterek szabványos kódtáblázatának a neve volt az ASCII.

Az ASCII Art igazából akkor nőtte ki magát, amikor a számítástechnika a széles tömegeket is elérte. Azelőtt művész-hajlamú emberek képesek voltak ilyen rajzokat akár írógéppel is készíteni.
Manapság ez már gyerekjáték, nézzünk rá egy példát.

Ahhoz, hogy képesek legyünk egy ilyen feladatot megoldani, be kell szereznünk egy megfelelő szoftvert. Mint minden más esetben, most is egy GPL licencelésű, ingyenes program legyen ez, a Gimp (Windows alá is beszerezhető).

Szemeljünk ki egy képet az átalakításhoz, és itt rögrön álljunk is meg egy pillanatra.

Ugyanis, oda kell figyelnünk arra, hogy a kép karakterisztikája milyen.

Mivel a képet karakterekből fogjuk újraépíteni, fontos, hogy ha a kiválasztott kép túlságosan részletgazdag, akkor nagyon nagy méretet kell választanunk, és fel kell készülnünk arra, hogy több oldalas is lehet, amit majd kinyomtatunk - ez ugyanis csak papíron szép.

Jelen esetben egy mesterséges képet választottam példának, mert itt jól ki fognak ütközni azok a dolgok, amelyekre figyelni kell.

A kép eredeti mérete 692x600 pixel, de ez túl nagy lenne kinyomtatva, ezért akkorára kicsinyítettem, amekkora itt, a cikkben épp látszik - 240x208 pixel (a képre kattintva az eredeti méret látható).

A második lépés a lapítás, ugyanis a karakterek téglalap alakúak, és a sorközökkel is számolnunk kell - ez általában 50% körül van - függ a betűtípustól és a sortávolságtól is. Én 55%-ot vettem alapul.

Ezt követően nincs más dolgunk, mint menteni a képet másként, és a kiterjesztésnek .TXT-t választani.

Ebben az esetben a Gimp felkínál néhány további lehetőséget (HTML, HP, stb.), de nekünk az első változat kell jelenleg.

Ha a fájlt egy egyszerű szövegszerkesztővel megnyitjuk (jegyzettömb, gnome-edit, stb.), kikapcsoljuk a sortörést, és egy akkora betűméretet választunk, hogy a képernyőn látható legyen a teljes ábra, akkor már elég jól kivehető a rajz.

Látható azonban, hogy a kép nem tökéletes, ugyanis ott világos, ahol az eredeti kép sötét, és ott sötét, ahol az eredeti világos.

Tehát meg kell cserélni a színeket a képen, de önmagában még ez sem elegendő, ugyanis a kép túl világos lesz.

Ezért a képen sötétíteni kell - igazából ezt mindenkinek ki kell kísérletezni, hogy hol van az optimális pont. A lényeg, hogy a képből ne vesszen el túl sok részlet, és kiemeljük azokat a pontokat, amelyek alapján meghatározható, hogy a képen mi van pontosan.

Jelen esetben ennél a képnél -70% fényerő és +70% kontraszt volt szükséges ahhoz, hogy a képen látható ábra jól kivehetővé váljon az ASCII változatban.

Kattintással felnagyíthatóEzt követően már csak arra van szükségünk, hogy ismét elmentsük a képet .TXT-ként, majd megnézzük a szövegszerkesztővel, hogy mit sikerült alkotnunk.

Amit még az ASCII Artról tudnunk kell, hogy nincs fekete, mivel nincs olyan karakter, ami teljesen befedi a téglalapot, tehát ne várjuk el.

Ha a szöveget kinyomtatjuk, előfordulhat torzulás, mert a karaktereket máshogy láthatjuk a képernyőn, mint a papíron.

Ha a kapott szöveget pl. Wordben, vagy LibreOffice-ban nyitjuk meg, akkor ügyeljünk arra, hogy a betűtípus fix szélességű legyen - pl. Courier New, vagy Monospace, és ne törjenek meg a sorok - húzzuk ki a margót mindkét oldalon amennyire lehet, és válasszunk kisebb betűméretet.

Ez utóbbi módszerrel nagy eséllyel ugyanúgy fog kinézni a kapott eredmény a papíron, mint ahogyan azt a képernyőn látjuk.

A példában szereplő szövegfájl letöltése.