Mostanában volt egy-két bejegyzésem, ahol elhangzott ez a kifejezés. Magyarázkodni nem akarok, hogy miért használtam, mert a magyar megfelelője magyarázatok nélkül is horror (szoftverkészülék), inkább körülírnám, hogy mit kell mindez alatt érteni.
Induljunk az alapoktól
Van ugye a számítógép, ami rendszer (értsd: operációs rendszer) nélkül csak egy használhatatlan vashalom.
Tehát a használatához szükségünk van egy operációs rendszerre. Ilyen operációs rendszer a Windows, a Linux, az OSx, stb.
Az operációs rendszereknek rendszerint gyártóik vannak (Microsoft → Windows, Apple → OSx), de ez igazából a Linuxra nem jellemző, hiszen az egy ingyen letölthető/alakítható platform.
A Linuxoknak is vannak a szó hasonló értelmében vett gyártóik, de azokat nem gyártónak nevezzük, mert ők csak összeválogatják az ingyenes komponensekből álló rendszert, és kiadják - mint amolyan slágerlista egy zenecsatornán.
Így a Linuxok gyártóit disztribútoroknak hívjuk, és a különféle Linuxokat disztribúcióknak.
Ha érthető, hogy mi a különbség a gyártó-termék és a disztribútor-disztribúció között, akkor lassan elindulunk abba az irányba, hogy megértsük, amiről a cikk szól.
Készülékszoftver - mi van?
A disztribúciók általános célt szolgálnak, egy Linuxból csinálhatunk asztali gépet otthonra, webszervert a felhőbe, komplett levelezőrendszert csoportmunkával, és még számtalan dolgot.
Ezeket többnyire mi magunk építjük fel, és létrehozunk valamit egy alaptelepítésből, ami egy speciális célt szolgál.
Vannak azonban olyan disztribútorok, akik nem alap operációs rendszert adnak ki, hanem annál többet, cél-operációs rendszert.
Mit is jelent ez?
A gyártók olyan telepítőkészletet készítenek, amelynek installálása után nem csak egy alap operációs rendszert kapunk, hanem annál sokkal többet: egy bizonyos célra előkészített, könnyen menedzselhető komplett alkalmazásszervert.
Ezek a disztribútorok lehetővé teszik, hogy az ő terméküket bárki letöltse, telepítse, használja - mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Azonban a legtöbb disztribútor az adott terméket nem csak telepítőkészlet formájában terjesztheti.
Vannak, akik a fizető ügyfeleknek részére terméktámogatást adnak, vagy az adott terméket - előtelepítve egy készülékre - eszközként adja. Sőt, olyan is van, aki csak eszközként teszi elérhetővé a termékét.
Van, amikor az appliance értelmezése maga, a kézzel fogható termék, de ez nem teljesen igaz, hiszen ilyen termékeket nem csak fizikai valójukban találhatunk, vannak virtuális appliance-ek, amelyek - úgymond - nehezen manifesztálódnak.
Azt is tudnunk kell, hogy ilyen appliance-ek nem csak Linuxokból készülnek, lehet az alapjuk valamelyik BSD, de akár Windows is.
Néhány appliance
A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány olyan appliance, melyeket én is előszeretettel alkalmazok, vagy a múltban alkalmaztam - természetesen mindegyik ingyenes alkalmazás (az appliance-ek tulajdonságainak felsorolásánál nem törekedtem a teljességre - bővebb infó a hivatalos weblapokon érhető el).
- Endian Firewall
Tűzfal appliance, mindenféle szolgáltatással felturbózva: tartalomszűrők, VPN végpont/kliens, több internetkapcsolat egyidejű kezelése.
Alapja: RedHat Linux és CentOS - pfSense Firewall
Tűzfal appliance, hasonlóan több szolgáltatással bővítve, mint az előző termék: VPN végpont/kliens, több internetkapcsolat kezelése (akár terheléselosztással is), harmadik fél által készített modulokkal is bővíthető.
Alapja: FreeBSD - XBMC médiacenter
Multimédia appliance otthoni zenehallgatás, videolejátszás, képnézegetés céljára olyan lehetőségekkel, amelyek egy kész termékként vásárolt médialejátszó esetében elképzelhetetlenek.
Alapja: Ubuntu Linux - Proxmox VE virtualizációs megoldás
KVM és OpenVZ virtualizációra épülő host keretrendszer, külső tárak, cluster környezet, magas rendelkezésre állás, működés közbeni virtuális gép költöztetés, és még sok más fejlett technológia támogatása.
Alapja: Debian Linux
