Miért jó a felhő és/vagy a virtualizáció?
A felhőben lévő gép által fogyasztott áramot, és a hűtéséhez szükséges energiát, a szünetmentesítést a szolgáltató biztosítja, havidíj fejében - ez főleg a cégek számára jó, mert a költség állandó, tervezhető, nem kell szervizeltetni a klímát, a szünetmentest, nem kell helyet biztosítani neki, stb.
A virtualizáció még ennél is tovább megy: nincs szükségünk hardverre, nem kell megvennünk a számítógépet. Mivel nincs hardverünk, az nem megy tönkre, nem kell újat venni - nyilvánvaló, hogy a szolgáltató, aki a virtuális gépet adja, számol evvel a költséggel, és az ő feladata az, hogy hiba esetén - akár csereeszközzel - tegye lehetővé azt, hogy a virtuális gép folyamatos működése biztosított legyen.
Mikor nem használhatunk felhőt?
Vegyünk alapul egy példát.
Tegyük fel, hogy van egy gyárunk, ami bizgentyűt gyárt, naponta 3 millió darabot. Van hat irodistánk, akik számlázással, anyagmozgatással kapcsolatos adminisztrációt végeznek, van a cégvezető, és két ügyfélkapcsolati menedzser, akik a termékekkel kapcsolatos kereskedelemmel foglalkoznak.
Az ő részükre főleg a levelezés, a dokumentumtár, és különböző kiszolgálóprogramok - projektmenedzsment, CRM, számlázás, raktárnyilvántartás, stb. - elérése fontos.
A gyártó részlegen van 50 dolgozó, akik felügyelik és kezelik a gépeket, amik gyártják a bizgentyűt - gépkezelők, műszakvezetők, stb.
Ők a termelésirányítási rendszert használják, és olyan egyedi szoftvereket, amelyek a bizgentyűt gyártó gépeket irányítják az alapján, amilyen adatokat betáplálnak.
Ha egy ilyen vállalkozásnál szóba kerül a felhő, akkor nagyon óvatosan kell a dolgokkal bánni. Tudni kell ugyanis, hogy a szolgáltatónál ugyan minden eszköz nagy biztonságban van, de azok csak akkor elérhetőek, ha van internetkapcsolat.
Meglehet ugyanis, hogy pl. egy közeli építkezésen elvágnak egy kábelt, és nem lesz internet egy álló napig - ez ugye vis maior eset, a szolgáltató erről nem tehet, tehát ha 99,6%-os rendelkezésre állást ígért, akkor ez a kiesett idő ebbe nem számít bele.
A gépek elérhetőek a felhőben, csak éppen a gyárból nem, mert épp nincs Internet kapcsolat.
Ha a levelezés, vagy a könyvelés áll egy napig, az nem katasztrófa. Az is anyagiakban mérhető kár, de nem vészes. Ha viszont egy napig áll a gyártás, mert a termelésirányítás és a gépek vezérlése is a felhőben van, az akár több milliós kár is lehet, egy nap alatt.
Következtetés
A felhő és a virtualizáció jó dolog, ha ésszerűen használjuk, és nem akarunk mindig mindent virtualizálni, és felhőbe kihelyezni pusztán csak azért, mert ez a divat.
Ha hibás döntést hozunk, mert nem számolunk a kockázatokkal, akkor ne a technológiát okoljuk, hanem csak magunkat.
Minden esetben halgassuk meg hozzáértő szakember véleményét arról, hogy mik a lehetőségek, mik a kockázatok, próbáljuk meg összeszedni azokat a hibákkal kapcsolatos forgatókönyveket, amik jellemzőek voltak, és amik jellemzőek lesznek egy olyan esetben, ha az infrastruktúra megváltozik - virtualizáció és felhő használat esetén - és elemezzük ki, hogy mik történhetnek, amikor ilyen hibák fellépnek, és milyen következményekkel kell számolni.