Sokszor elhangzik (mostanában tőlem is gyakran - sajnos) a felhő kifejezés.
Igazából jó hasonlat arra, amit valójában takar, de az egyszeri halandónak nem árul el túl sokat, és valami olyan technológiának tűnhet, ami az átlagember számára nem csak nehezen elérhető, de talán fel sem fogható.

Pedig egyáltalán nem erról van szó, végtelenül egyszerű az egész.

Miért felhő?

Először beszéljünk arról, miért is ez az elnevezés.

Aki még nem látott számítógépes hálózati sémát, annak a számára nem egyértelmű ugyan, de ezeken a rajzokon magát az Internetet - mint a saját hálózatunkhoz kívülről csatlakozó glogbális hálózatot - az esetek többségében egy felhővel ábrázolják (mint a mellékelt ábrán).

Azaz a felhő - angolul cloud - nem más, mint maga az Internet. De evvel még nincs megmagyarázva az, hogy miért nevezik akkor másképp.

Mondhatnák ugyanis, hogy "Az én rendszerem az Interneten van" ahelyett, hogy "Az én rendszerem felhőben van". Mégsem mondják, és ennek az oka már kicsit bonyolultabb, a dolgok mögé kell néznünk.

Miért felhő, miért nem Internet?

A dolg röviden megfogalmazva: mindenki az Internet része, még sincs a felhőben.

Bővebben kifejtve: mindenki, aki Internetet használ, ahhoz valamilyen módon kapcsolódik, az részét képezi az Internetnek, és mindez csupán annak a kérdése, hogy honnan nézzük.

Ha két ember egymás mellett beszélget, akkor azok közvetlen kommunikációt folytatnak. Ha viszont pl. Skypeon beszélgetnek, akkor az Interneten keresztül beszélgetnek, Azaz az egyik fél a másikhoz képest az Interneten érhető el.

Tehát, ha valaki otthon ül a gépe előtt, akkor az ő saját szemszögéből otthon van, más szemszögéből viszont ő az Interneten van. De nem jelenti azt, hogy a felhőben van.

Felhőben ugyanis akkor van valami (mármint maga a számítógép), ha az egyén, aki azt birtokolja, nem tud leülni mellé, mert nincsenek egy helyen szinte soha. Vagyis egy számítógép, vagy egy több gépből álló komplett informatikai infrastruktúra fizikailag máshol helyezkedik el, mint a használójának az otthona, vagy telephelye.
Ekkor mondjuk azt, hogy a felhőben van.

Hol lehet, ha nem a közelemben?

Vannak internetszolgáltatók, akik lehetőséget adnak arra, hogy a számítógépünket (vagy akár többet is egyszerre) elhelyezzük az ő, erre a célra kialakított számítógéptermében.

Képzeljünk el egy olyan termet, mint egy mélygarázs, polcokkal, számítógépszekrényekkel, amik telis-tele vannak gépekkel, háttértárakkal. Többségükhöz se monitor, se billentyűzet nincs, mivel azokhoz csak probléma esetén kell közvetlenül hozzáférni, normális működés közben ez szükségtelen.

Ezek a termek többnyire hűtöttek, áramszünet ellen védettek, és a páratartalom is szabályozva van.
Az itt, gépet elhelyező tulajdonos - aki lehet magánszemély is, nem csak cég - egy bizonyos havidíjat fizet azután, hogy:

• Hány gépet helyezett el,
• Mennyi helyet foglal,
• Mennyi áramot fogyaszt,
• Milyen Intenetkapcsolatot használ,
• Milyen plusz szolgáltatásokat kap.

A legtöbb esetben ezek a díjak pl. egy magánszemélynek vagy egyetlen felhőszolgáltatást igénybe vevőnek (pl. levelezés) túl magasak.

Éppen emiatt sok magánszemély vagy vállalkozás virtuális gépeket oszt ki másoknak.

Mi az, és hogy jön ide a virtualizáció?

Tételezzük fel, hogy van egy szolgáltatásunk - vegyük alapul pl. azt a csoportmunka szolgáltatást, amiről az oldal szól -, amit felhőben szeretnénk használni.

Kinézünk rá egy számítógépet, ami megbízható hardverelemekből áll, tartalmaz annyi erőforrást, hogy a tevékenységet el tudja végezni, egy szakértővel feltepeíttetjük rá a komponenseket, tűzfallal, vírus- és spamvédelemmel látjuk el, majd elvisszük egy szolgáltatóhoz.

Induló költség ~4-500 ezer forint, havi költség ~30 ezer forint. Szerintem ez önmagában nem éri meg. Fontos megjegyezni, hogy ez egy legjobb esetben kalkuláció, az induló költség lehet akár több milliós, és a havidíj is több százezres is attól függően, hogy mit rakunk össze.

Főleg azért nem, mert a gépben lévő erőforrásokat (processzor, memória, internet sávszélesség) nem fogjuk tudni maximális mértékben kihasználni, így túl magas a fenntartási költsége, a bekerülési költség meg ennél még több.

A virtualizáció egyik előnye az, hogy a gép erőforrásai maximálisan kihasználhatóak. Egy mai processzornak egy ilyen csoportmunkafeladat elvégzése akár 100 főre levetítve is gyerekjáték. A mai, korszerű processzorok képesek arra, hogy megfelelő lemezterülettel és memóriamérettel több virtuális számítógépet szimuláljanak.

Ez lehet, hogy kicsit űrbélinek hangzik, de nem az. Képzeljük el, hogy van egy szekrény polcok nélkül. Ha csak az aljára tudunk pakolni, kényelmetlen, nem használhatjuk ki jól a teret. A virtualizáció egy hasonlattal élve polcokat jelent a szekrényben, így a benne lévő helyet könnyebben, optimálisabban kihasználhatjuk, több mindent pakolhatunk bele - hátránya is van, túl nagy dolgot nem tehetünk bele.

Amikor egyetlen fizikai számítógépet virtualizációra használunk, és íly módon több, különálló számítógépként működik, ezek a különálló számítógépek kisebb teljesítményűek lesznek, mint az eredeti, fizikai gép.
Ha valami miatt nekünk az eredeti géppel egyező teljesítmény kell, akkor nem virtualizálhatunk.

Tehát a virtualizáció segítségével mindazokat a költségeket, amelyek az induláshoz és az üzemeltetéshez szükségesek, eloszthatjuk több felé.

Mindenkinek lehetősége van arra, hogy közvetlenül a szolgáltatótól, vagy akár harmadik féltől virtuális gépet béreljen. Ennek nincs bekerülési költsége, csak havidíja, ami a virtuális gép erőforrásainak függvényében akár havi 10 ezer forinttól is kezdődhet - igaz, ez egy eléggé minimalizált gép, ami webszervernek minimális adatmennyiséggel talán elegendő.